Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1890. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Népszámlálást tartottak Magyarországon. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye összlakossága 658.444 fő volt, ebből ukrán/ruszin 276.546 (42,0%), magyar 185.034 (28,0%), német 80.862 (12,3%), szlovák 38.937 (5,9%), román 74.008 (11,2%), egyéb 3.057 (0,5%). |
Tétel ukránul Проведено загальнодержавний перепис населення. Чисельність населення Ужанського Березького, Угочанського та Марамороського комітатів – 658.444 осіб, з них українці-русини 276.546 (42,0%), угорці 185.034 (28,0%), німці 80.862 (12,3%), словаки 38.937 (5,9%), румуни 74.008 (11,2%), інши 3.057 (0,5%) чоловік. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перепис населення, національний склад |
Év 1919. |
Hónap január |
Nap 8. |
Tétel Kőrösmező és a környező települések lakói közgyűlés keretében kikiáltották az önálló és független Hucul Köztársaságot. Elnök: Klocsurak Sztepan. |
Tétel ukránul На загальних зборах жителів Ясіня й навколишніх сіл проголошено самостійну й незалежну Гуцульську Республіку. Президент – Степан Клочурак. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kőrösmező |
Helyszín ukránul Ясіня |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народні збори, заснування інституції, Гуцульська Республіка, самостійність |
Év 1919. |
Hónap január |
Nap 21. |
Tétel Huszton a kárpátaljai ukránok népgyűlése határozatot hozott Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes, Abaújtorna (a történeti Kárpátalja) csatlakozásáról az egységes ukrán államhoz. |
Tétel ukránul У Хусті Всенародні збори закарпатських українців ухвалили рішення про возз’єднання комітатів Мараморош, Угоча, Берег, Унг, Земплен, Шарош, Сепеш, Абауй-Торна (історичного Закарпаття) з Соборною Україною. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Huszt |
Helyszín ukránul Хуст |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul українці Закарпаття, народні збори, возз'єднання, українська держава |
Év 1927. |
Hónap március |
Nap 14. |
Tétel Munkács lakossága népgyűlésen követelte, hogy a város nyerje el a terület fővárosa rangot. |
Tétel ukránul Населення Мукачева вимагає на народних зборах надати місту статус столиці краю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народні збори, столиця краю |
Év 1935. |
Hónap április |
Nap 7. |
Tétel A Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület felhívására az első Csehszlovák Köztársasághoz tartozó Kárpátalja városai, községei, kultúr- és társadalmi egyesületei zarándoklatot szerveztek a Rákóczi-emlékoszlophoz Tiszaújlakra. Sajtóbecslések szerint mintegy tízezres tömeg vett részt az eseményen. A turulos emlékoszlopot 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Magyarországra hozatalakor állították fel a település határában. 1945-ben a szovjet katonák lerombolták, de 1989-ben társadalmi összefogással sikerült újra felállítani. Az 1989. évi újraavató ünnepség óta a Turul-emlékmű az ukrajnai magyarság zarándokhelye lett. |
Tétel ukránul На заклик Спілки угорської культури Закарпаття культурні та громадські організації населених пунктів Закарпаття, що ввійшли до складу Чехословаччини, організували паломну ходу до пам’ятного знаку Ракоці. За оцінками преси, у події взяло участь приблизно десять тисяч осіб. Птах турул був встановлений 1906 року, коли останки князя Ференца Ракоці ІІ перевезли до Угорщини. У 1945 році радянські солдати зруйнували знак, але у 1989 році завдяки об’єднанню зусиль громадськості його вдалося відновити. Після урочистого повторного відкриття пам’ятний знак птаха став місцем паломництва українського угорства. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Tiszaújlak |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület |
Intézménynév ukránul Спілка угорської культури Закарпаття |
Tárgyszó ukránul паломна хода, пам’ятний знак Ракоці, народні збори |
Év 1945. |
Hónap szeptember |
Nap 2. |
Tétel Japán feltétel nélkül megadta magát. Ezzel véget ért a második világháború. |
Tétel ukránul Підписано Акт про беззастережну капітуляцію Японії. Закінчення Другої світової війни. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Японія, Друга світова війна |
Év 1984. |
Hónap február |
Nap 9. |
Tétel Meghalt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára (1982–1984), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. |
Tétel ukránul Помер Юрій Андропов, генеральний секретар ЦК КПРС (1982–1984), голова Президії Верховної Ради СРСР. |
Név Jurij Andropov |
Név ukránul Юрій Андропов |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév SZKP KB |
Intézménynév ukránul ЦК КПРС |
Tárgyszó ukránul генеральний секретар ЦК КПРС |
Év 1989. |
Hónap október |
Nap |
Tétel Kezdetét vette az ungvári proszvitások heti rendszerességgel megtartott népgyűlése (vecse) Tarasz Sevcsenko Ung-parti szobránál. |
Tétel ukránul В Ужгороді почали проводитися щотижневі зібрання – Віче. Місце народних зборів – біля пам’ятного знаку Т. Г. Шевченку на одній із набережних Ужгорода. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народні збори, український народний рух, політичне представництво |
Év 1989. |
Hónap november |
Nap 26. |
Tétel Az Ukrajnai Helsinki Bizottság nem engedélyezett népgyűlést szervezett a pisztraházi rádiólokációs állomás szomszédságában. |
Tétel ukránul Проведення УГС несанкціонованого віче поблизу Пістрялівської РЛС. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrajnai Helsinki Bizottság |
Intézménynév ukránul Українська гельсінська спілка |
Tárgyszó ukránul народне віче, радіолокаційна станція |
Év 1994. |
Hónap szeptember |
Nap 1. |
Tétel Beregszászban megnyílt a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata. Magyar tannyelven oktatnak óvópedagógia szakon, valamint angol nyelv és földrajz, illetve angol nyelv és történelem szakpárokon. 1996-ban az intézmény önálló főiskolává vált Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven, 2003-ban pedig felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet. – Az Ungvári Állami Egyetemen elkezdődött a szlovák filológusok képzése. Az önálló Szlovák Filológiai Tanszék 1996-ban alakul meg. |
Tétel ukránul У м. Берегові відкрито філіал Ніредьгазького педінституту (Угорщина) імені Дєрдя Бешшенєі. Навчання проводилося угорською мовою за такими спеціальностями: «дошкільна педагогіка», «вчитель англійської мови та географії», «вчитель англійської мови та історії». У 1996 році філіал реорганізовано в самостійний вищий навчальний заклад – Закарпатський угорський педагогічний інститут. У 2003 році заклад перейменовано на Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ. – В Ужгородському державному університеті відкрито спеціальність «словацька мова і література». Як самостійна структурна одиниця кафедра словацької філології діє з 1996 року. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Beregszász, Ungvár, Kárpátalja |
Helyszín ukránul Берегове, Ужгород, Закарпаття |
Intézménynév Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Ungvári Állami Egyetem, Szlovák Filológiai Tanszék |
Intézménynév ukránul Ніредьгазький педінститутімені Дєрдя Бешшенєі, Закарпатський угорський педагогічний інститут, Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ, Кафедра словацької мови та літератури Ужгородського державного університету |
Tárgyszó ukránul освіта, угорськомовна вища освіта, заснування інституції, інститут |