Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1939. |
Hónap július |
Nap 16-24. |
Tétel Minisztertanácsi határozat alapján „a visszatért kárpátaljai területen” mintegy 2 ezer számlálóbiztos nép-, mezőgazdasági és állatösszeírást végzett. A terület 12.146 km², az összlakosság 671.962 fő. A „nyaraló” 7 ezer, a „távollevő” (nagyrészt aratómunkán az Alföldön) 13.582. A legnagyobb települések lakossága: Munkács 27.291, Ungvár 23.785, Huszt 18.874, Nagyszőlős 12.569, Kőrösmező 10.499 fő. A régió lakosságának felekezeti megoszlása: 61,8% görög katolikus, 17,2% pravoszláv, 12,1% zsidó, 8% római katolikus, 2,2% református. |
Tétel ukránul «На території Підкарпаття, яке повернуто до Угорщини», на підставі рішення Ради міністрів близько 2000 обліковців проводили перепис населення, сільськогосподарського майна та худоби. Територія Підкарпаття – 12.146 км2, загальна кількість населення – 671.962 особи. Кількість «відпочиваючих» – 7 тисяч, «відсутніх» (в основному на жнивах у рівнинних регіонах) – 13.582. Населення найбільших населених пунктів: Мукачево – 27.291, Ужгород – 23.785, Хуст – 18.874, Виноградово – 12.569, Ясіня – 10.499 осіб. Релігійна приналежність: 61,8% – греко-католики, 17,2% – православні, 12,1% – євреї, 8% – римо-католики, 2,2% – реформати. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul статистика, перепис, населення, конфесійний склад |
Év 1942. |
Hónap január |
Nap 30. |
Tétel A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „kemény a hideg […] kilencven éve nem volt olyan hideg, mint ezen a télen.” „Egész Kárpátalját hatalmas hóréteg borítja. Szerte mindenfelé hatalmas hóviharok dühöngenek.” Emiatt egyhetes iskolaszünetet is elrendeltek. |
Tétel ukránul Газета «Kárpáti Magyar Hírlap» («Карпатський угорський вісник») писала: «Дуже холодно. […] Вже дев’яносто років не було такого морозу, як цієї зими». «Все Підкарпаття покрите товстим шаром снігу. Всюди лютують хуртовини». Через це навіть були запроваджені тижневі канікули в школах. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul завірюха, шкільні канікули, погода |
Év 1947. |
Hónap november |
Nap 1. |
Tétel Romzsa Tódor görög katolikus püspök gyilkosság áldozata lett a munkácsi kórházban. 2001. június 27-én az Ukrajnába látogató II. János Pál pápa boldoggá avatta. |
Tétel ukránul Єпископ греко-католицької церкви Теодор Ромжа убитий у Мукачівській лікарні. Беатифікований 27 червня 2001 року під час візиту Папи Римського Іоанна Павла ІІ в Україну. |
Név Romzsa Tódor, |
Név ukránul Теодор Ромжа |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul убивство, політична чистка, греко-католицька церква, єпископ, беатифікація |
Év 1971. |
Hónap június |
Nap 2. |
Tétel A Moszkva megyei Zagorszkban 1945 óta első ízben ült össze az Orosz Pravoszláv Egyház püspökeinek szinódusa, melyen jóváhagyták a breszti és az ungvári görög katolikus unió megsemmisítését kimondó 1946-os, illetve 1949-es határozatokat. |
Tétel ukránul У м. Загорськ (Московська область) уперше після 1945 року відбувся Синод єпископів Російської православної церкви, який схвалив насильне анулювання у 1946 та 1949 роках Берестейської та Ужгородської уній. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Zagorszk |
Helyszín ukránul Загорськ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul православна церква, греко-католицька церква, церковна політика |
Év 1979. |
Hónap március |
Nap 4. |
Tétel Választások a Szovjetunió 10. összehívású Legfelsőbb Tanácsába. A kárpátaljai képviselők – Pitra Jurij, Szkucska Irina, Krivda Fedot, Ilnickij Jurij. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Верховної Ради СРСР 10-го скликання. Депутати від Закарпатської області: Юрій Питра, Ірина Скучка, Федот Кривда, Юрій Ільницький. |
Név Pitra Jurij, Szkucska Irina, Krivda Fedot, Ilnickij Jurij |
Név ukránul Юрій Питра, Ірина Скучка, Федот Кривда, Юрій Ільницький |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада СРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, закарпатські депутати |
Év 1988. |
Hónap május |
Nap 15. |
Tétel Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. |
Tétel ukránul Почалося виведення радянських військ з Афганістану. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Afganisztán |
Helyszín ukránul Афганістан |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul радянська армія. Окупація |
Év 1989. |
Hónap március |
Nap |
Tétel Országos népszámlálás tartottak a Szovjetunióban. Kárpátalja lakossága 1.245.618 fő. |
Tétel ukránul Всесоюзний перепис населення. Кількість населення Закарпаття склала 1.245.618 осіб. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Szovjetunió |
Helyszín ukránul Радянський Союз |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перепис населення |
Év 1991. |
Hónap április |
Nap 23. |
Tétel Elfogadták Ukrajna törvényét a lelkiismereti szabadságról és az egyházakról. |
Tétel ukránul Прийнято Закон України «Про свободу совісті та релігійні організації». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul закон, свобода совісті, церкви |
Év 1999. |
Hónap március |
Nap 9. |
Tétel Ungváron a Népi téren felavatták Tarasz Sevcsenko szobrát (az alkotók Mihajljuk Mihajlo szobrász és Lezu Volodimir építész). |
Tétel ukránul На площі Народній в Ужгороді відкрито пам’ятник Тарасу Шевченку (скульптор – М. Михайлюк, архітектор – В. Лезу). |
Név Mihajljuk Mihajlo, Lezu Volodimir |
Név ukránul Михайло Михайлюк, Володимир Лезу |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul відкриття пам'ятника, площа Народна, пам’ятник Тарасу Шевченку |
Év 2008. |
Hónap március |
Nap 5. |
Tétel A munkácsi várban felavatták a turulmadaras emlékművet. A 850 kilogramm súlyú szobor 14 méter magas oszlopon áll, a szárnyak fesztávolsága 5 méter. Alkotója Mihajlo Beleny. |
Tétel ukránul На бастіоні Мукачівського замку на 14-метровий постамент встановлено двометрову бронзову фігуру степового орла Турула, вага якого складає 850 кг, а розмах крил – 5 метрів. Скульптор – Михайло Белень. |
Név Mihajlo Beleny |
Név ukránul Михайло Белень |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul пам’ятник, турул |